A Római Colosseum

A Colosseum Róma jelképévé vált már az ókorban és jelképe ma is. Szállóigévé vált a középkori író Beda Venerabilis mondása: „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” Valóban az örökkévalóság hangulata árad ebből az 1900 éves monumentális építményből.

                         Nagyobb térképre váltás

Építését Vespasianus kezdte meg 72-ben, a Domus Auera kertjében ahol egy tó állt. Az épületbe 10.000 köbméter követ építettek be. A Colosseum ellipszis alakú épülete 188 méter hosszú, kereszttengelye 156 méter. Magassága 50 méter, három szintjét tipikus római árkádsor övezte. Az épület fele napjainkban is ép, másik felének belső boltozatai állnak. A középkorban évszázadokig használták kőbányának, méreteire jellemző, hogy így is csak külső burkolatának egy része fogyott el. A Colosseum áll rendületlenül, dacolva az emberekkel és a természeti erőkkel, monumentalitása csak az egyiptomi piramisokkal összehasonlítható.

Az amfiteátrum ötven-hetvenezer nézőt fogadhatott be, arénájában a hírhedt viadalokon kívül színházi előadásokat is tartottak. Az olasz történelemtudomány újabban kétségbe vonja, hogy itt a Colosseumban vetették volna vadállatok elé a keresztényeket.

A Colosseum nyitvatartása a nyári hónapokban 9-19.30-ig, télen pedig 9-16.30-ig tart. Az utolsó látogatókat a záróra előtt egy órával engedik be. A belépő jegy ára felnőtteknek 13.50 Euro, nyugdíjasoknak és gyerekeknek 1,50 Euro. A belépőjegyek a Colosseum mellett a Palatinus múzeumba és a Forumba is érvényesek, érdemes a látogatásukat összekötni.

További képek és információk: Róma Colosseum
Szállás Rómában és környékén: Róma Szállás

A Colosseumról készült képeket daisy.meow készítette CC License

Róma Látnivalói

Az „örök város" képe csodálatos és utánozhatatlan. Minden történelmi korszak egy-egy új színnel gazdagította. Nehéz lenne itt ilyen vagy olyan jellegű kerületekről beszélni, az ókori építmények gyakran egy sorban állnak a pompás barokk palotákkal és a legmodernebb épületekkel.

360 degree panorama in Rome in Rome Készítette: Ilia Zakaraia

Mégis elmondhatjuk, hogy az antik kultúra emlékeit elsősorban a város központi részei őrzik. Róma születésének idejéből csupán néhány hatalmas kődarab maradt ránk a Palatínus-dombon. A legismertebb ókori építészeti emlék a Flaviusok korában (I. század) épült Colosseum, amely valósággal Róma jelképévé vált. A Pantheon, az ókori Róma legsértetlenebbül ránk maradt emléke, i. e. 27-ben készült el, és mai alakját Hadrianus császár uralkodása alatt történt átépítésekor kapta. Itt található - néhány más történelmi személyiségé mellett - Raffaello sírja. A Palatínus és a Quirinalis dombok közötti völgyben találjuk a Forumot, az ókori Róma politikai, kulturális és üzleti életének központját. Az ókori rómaiak építményei - a hidak, vízvezetékek, városfalak, fürdők egyaránt - rendkívül masszívak. A későbbi korokban sok ősi épületet eredeti rendeltetésétől gyökeresen eltérő célokra használtak. Így például Hadrianus császár mauzóleuma, az Angyalvár, a középkorban börtön volt, 1911 óta pedig múzeum. A középkori, de a későbbi építkezésekhez is gyakran felhasználták az ókori építmények alapjait, falait, köveit.

A középkorból egész utcák, sőt teljes negyedek is fennmaradtak Róma központjában. A keskeny, sötét, nyirkos sikátorok gyakran váratlanul régi szökőkúttal ékesített kedves kis térbe torkollanak. A házak földszintjét apró üzletek,, műhelyek foglalják el. A Piazza di Spagna és a Via del Tritoné közötti részen sok művész, szobrász, festő, költő él. A régi negyedek a Tiberis jobb partján, a Trasteverében folytatódnak.

A reneszánsz is gazdag örökséget hagyott Rómára. Michelangelo tervei szerint építették be a Capitolium előtti teret. Ennek közepén áll Marcus Aurelius antik lovas szobra, melyet 1538-ban helyeztek el itt, s amely számos reneszánsz lovas szobor mintaképe lett. A XV-XVII. század alkotásai a Palazzo Venezia és a Palazzo Cancellaria, melynek emeletes loggiasorokkal szegélyezett udvara esti kivilágításban Róma egyik nevezetessége, valamint a Palazzo Farnese, amely ma a francia követség épülete. A Via Giulián álló Palazzo Falconieri a Római Magyar Akadémia otthona.

A Pantheon körüli kerületek, a Tiberis és a Corso Vittorio Emmanuele között elterülő rész a barokk világa. A város barokk dísztere a Piazza Navona, amelynek legfőbb ékessége a Palazzo Pamphili, X. Ince pápa hatalmas családi palotája, s ennek házi kápolnája, a St. Ágnese templom (Borromini alkotása, 1650). A palota előtt álló szökőkút Neptun szobra Bernini műve, s méltó párja a tér közepén álló másik alkotásnak, a Fontana dei Fiumi szökőkútnak. Róma  egyik leghíresebb tere a Piazza di Spagna, amelynek közepéről monumentális díszlépcső vezet a Trinitá dei Monti korai barokk templomához. Remek szobrok és szökőkutak ékesítik a Piazza del Popolót, az elliptikus alakú nagyszerű díszteret, melynek közepén II, Ramszesz fáraó majd négy évezredes obeliszkje áll. A Fontana di Trevi, Róma leghíresebb és legpompásabb díszkútja, 1735-ben épült.

Trevi Kút Rómában

További olvasnivalók: Róma látnivalók az online-szallas.com oldalon.

Róma története

Róma a Fölközi tenger medencéjének centrális pontján, az Appennini félsziget közepén, néhány kilométerre a Tirrén-tenger partjától fejlődött ki.
Háromezer éve az európai civilizáció egyik legjelentősebb központja. A Tiberis folyó két oldalán elterülő város felszíne dombos, változatos. E dombok jelentősége főként a fejlődés kezdeti szakaszán volt nagy, amikor jó védelmi feltételeket nyujtottak a település lakóinak.


Róma az ókorban



A legendás hét halom a Palatinus, az Aventinus,  a Caelius, az Esquilinus, a Viminalis, a Quirinalis és a Capitolium volt Róma magja, amelyen az ősi etruszk falvak kialakultak.

Az igen kellemes mediterrán éghajlat is hozzájárult ahhoz, hogy e területen a városiasodás igen korán meginduljon.

Róma környékének talajviszonyai főként az állattenyésztésnek, majd később a földművelés néhány intenzív ágának kedveztek.

Rómát a hagyomány szerint i.e. 753-ban Romulus alapította. A későbbi világbirodalom fővárosa a római köztársaság korában mint fallal körülvett erődítmény fokozatosan ellenörzése  alá vonta Közép-Itáliát, gazdasági és politikai hatalma gyorsan nőtt.

A hódítások következtében a római birodalom székhelye az akkor ismert világ legjelentősebb központjává vált. A rohamosan fejlődő város végül túlnőtt a korábbi védőfalakon, és az Aurelianus idejében épült új városfal már lényegesen nagyobb területet védett.

Az Antoniusok korában Róma csaknem egymillió lakosával már mai szemmel nézve is nagyvárossá vált. Közmű és közintézmény hálózata magas színvonalon elégítette ki a város lakóinak igényeit.

A Vatikán

A IV. században a milánói dekrétummal a kereszténység államvallássá vált, a császár Konstantinápolyba való költözése után a római pápa vált Róma legrangosabb személyiségévé, és ő tette a kereszténység világközpontjává a várost. E sajátos körülményből eredően ma Róma az egyetlen olyan főváros, amelynek területén egy tőle független, szuverén állam van – a Vatikán.

Róma - Olaszország

Róma - By Dewfs™

Róma közel hárommilliós nagyváros Olaszországban, Lazio régió központja, nem csak az ország hanem a kereszténység fővárosa is. Róma a turisták számára egy hatalmas szabadtéri múzeum, rengeteg látnivalóval, tenplomokkal, palotákkal, díszes szobrokkal, szökőkutakkal.

A történelmi városközpont az UNESCO Világörökség része, a világ leglátogatottabb történelmi emléke.

A hagyomány szerint Romulus és Rémus volt a város alapítója i.e. 753. április 21-én, azóta is ez a város és egyben Olaszország nemzeti ünnepe. A Római birodalom központjaként Néró császársága alatt szinte teljesen elpusztult, később újjáépítették és tovább fejlesztették.

A középkorban az Egyházi Állam székhelye, a pápaság fővárosa lett. Innen irányították Nyugat-Európa keresztény intézményrendszerét.

A 15-16. században a reneszánsz irodalom és művészet központja lett, itt alkotott a kor két legnagyobb művésze Raffaello és Michelangelo.

1527-ben V. Károly seregei megszállták és feldúlták Rómát, 1798-ban a francia hadsereg bevonulása után francia bábállammá alakították át. 1849-ben az olaszországi forradalom után Római Köztársasággá alakult.
1871-től lett Olaszország fővárosa. A királyság Rómát modern fővárossá tette, hatalmas épületeket emeltek ebben az időben, ekkor szabályozták a Teverét is. Az építkezéseknek sok antik és középkori emlék vált áldozatává.

A második világháború után rohamos fejlődésnek indult, 1957-ben Rómában írták alá az Európai Közös Piacot létrehozó szerződést. 1960-ban Róma rendezte a nyári olimpiát, ekkor építették az Olimpiai Stadiont és a Termini pályaudvart.