2011. szeptember 15., csütörtök

Róma története


Róma a Fölközi tenger medencéjének centrális pontján, az Appennini félsziget közepén, néhány kilométerre a Tirrén-tenger partjától fejlődött ki.
Háromezer éve az európai civilizáció egyik legjelentősebb központja. A Tiberis folyó két oldalán elterülő város felszíne dombos, változatos. E dombok jelentősége főként a fejlődés kezdeti szakaszán volt nagy, amikor jó védelmi feltételeket nyujtottak a település lakóinak.

Róma az ókorban

A legendás hét halom a Palatinus, az Aventinus,  a Caelius, az Esquilinus, a Viminalis, a Quirinalis és a Capitolium volt Róma magja, amelyen az ősi etruszk falvak kialakultak.
Az igen kellemes mediterrán éghajlat is hozzájárult ahhoz, hogy e területen a városiasodás igen korán meginduljon.
Róma környékének talajviszonyai főként az állattenyésztésnek, majd később a földművelés néhány intenzív ágának kedveztek.
Rómát a hagyomány szerint i.e. 753-ban Romulus alapította. A későbbi világbirodalom fővárosa a római köztársaság korában mint fallal körülvett erődítmény fokozatosan ellenörzése  alá vonta Közép-Itáliát, gazdasági és politikai hatalma gyorsan nőtt.
A hódítások következtében a római birodalom székhelye az akkor ismert világ legjelentősebb központjává vált. A rohamosan fejlődő város végül túlnőtt a korábbi védőfalakon, és az Aurelianus idejében épült új városfal már lényegesen nagyobb területet védett.
Az Antoniusok korában Róma csaknem egymillió lakosával már mai szemmel nézve is nagyvárossá vált. Közmű és közintézmény hálózata magas színvonalon elégítette ki a város lakóinak igényeit.

A Vatikán
A IV. században a milánói dekrétummal a kereszténység államvallássá vált, a császár Konstantinápolyba való költözése után a római pápa vált Róma legrangosabb személyiségévé, és ő tette a kereszténység világközpontjává a várost. E sajátos körülményből eredően ma Róma az egyetlen olyan főváros, amelynek területén egy tőle független, szuverén állam van – a Vatikán.

2011. szeptember 1., csütörtök

Róma tömegközlekedése

Róma történelmi városközpontja meglepően kicsi, ezért a legfontosabb nevezetességeket gyalog is meg lehet nézni.  Vegyük azonban figyelembe, hogy Rómában az autósok és motorosok meglehetősen dinamikusan közlekednek, így az elővigyázatosság nem árt!

Ha ezen a 2-3 kilométeres körön kívül is mozogni szeretnénk, Róma jól szervezett tömegközlekedési eszközeivel kényelmesen utazhatunk.

A tömegközlekedési jegyek minden járműtípusra egységesen 1 Euróba kerülnek, az érvényesítéstől kezdve 75 percig utazhatunk vele akár több járművön is egymásután. 
A jegyeket állomásokon, trafikokban lehet megvásárolni, keresd a Tabacchi-kat, a jelük egy nagy T betű. 
A jegyeket a járműveken, illetve a metrón lehet érvényesíteni egy kis sárga szerkentyűvel.

Ezen kívül vásárolhatunk az összes római tömegközlekedési eszközre érvényes bérletet is , a napijegy 4 Euróba, a három napos bérlet 11 Euróba, a hét napos 16 Euróba kerül, használatuk megegyezik a szimpla jegy használatával, a legelső közlekedéskor kell érvényesíteni őket.
A jegyek ellenőrzése gyakori Rómában, nem érdemes bliccelni, a büntetés elég tekintélyes összeg is lehet.


Metró – Rómában két egymást keresztező metróvonal van, nem túl kiterjedt, de pontos és gyors közlekedést tesz lehetővé a vonalán. A két vonal A (piros) és a B (kék) a Termini pályaudvarnál keresztezik egymást. Reggel 5.00-tól este 23-ig van nyitva, kivétel a hétvége, amikor is 1.30-ig közlekednek a szerelvények.

Villamos – Hat villamos vonal üzemel Rómában, régebben sokkal több volt, de sajnos inkább visszafelé fejlesztik.
Róma villamos térképe

Busz - Rómában a buszok megbízhatóak, de általában nagyon zsúfoltak. A legforgalmasabb útvonalakon 10 percenként indulnak a járatok, a kevésbé fontos vonalakon 20-30 percenként követik egymást a buszok. Ingyenes buszhálózati térképeket lehet kérni a pályaudvarokon és trafikokban.

A turisták számára a leghasznosabb vonalak a következők:

23-as vonal San Paolo - Ostiense - Piazza Risorgimento (Vatikán)
40-es vonal Stazione Termini - St. Peter
64-es vonal Stazione Termini - Corso Vittorio Emanuele II - St. Peter
75-ös vonal Stazione Termini - Forum Romanum - Colosseum
81-es vonal Piazza Venezia - St. Peter - Piazza Risorgimento (Vatikáni Múzeumok)
116-os vonal Via Veneto - Campo de Fiori - Piazza Navona
117-es vonal San Giovanni in Laterano - Colosseum - PIazza di Spagnia - Piazza del Popolo
119-es vonal Piazza Augusto Imperatore - Piazza della Rotonda

A metró zárása után Rómában éjszakai buszjárat indul, ami nagyjából követi a metró és a villamosok vonalát, a járatok sűrűsége meglehetősen esetleges, 20-40 percenként követik egymást a buszok.

Rómában ritka az erőszakos bűncselekmény, annál több viszont a zsebtolvajlás, lopás. Különösen a buszok zsúfoltságában legyünk nagyon elővigyázatosak!

Villamos Rómában

További információkat olvashatsz Róma tömegközlekedéséről itt: Róma Közlekedés >>>
Ha szállásokat keresel Rómában: Róma Szállás