2011. december 10., szombat

A Római Colosseum


A Colosseum Róma jelképévé vált már az ókorban és jelképe ma is. Szállóigévé vált a középkori író Beda Venerabilis mondása: „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” Valóban az örökkévalóság hangulata árad ebből az 1900 éves monumentális építményből.

                         Nagyobb térképre váltás

Építését Vespasianus kezdte meg 72-ben, a Domus Auera kertjében ahol egy tó állt. Az épületbe 10.000 köbméter követ építettek be. A Colosseum ellipszis alakú épülete 188 méter hosszú, kereszttengelye 156 méter. Magassága 50 méter, három szintjét tipikus római árkádsor övezte. Az épület fele napjainkban is ép, másik felének belső boltozatai állnak. A középkorban évszázadokig használták kőbányának, méreteire jellemző, hogy így is csak külső burkolatának egy része fogyott el. A Colosseum áll rendületlenül, dacolva az emberekkel és a természeti erőkkel, monumentalitása csak az egyiptomi piramisokkal összehasonlítható.

Az amfiteátrum ötven-hetvenezer nézőt fogadhatott be, arénájában a hírhedt viadalokon kívül színházi előadásokat is tartottak. Az olasz történelemtudomány újabban kétségbe vonja, hogy itt a Colosseumban vetették volna vadállatok elé a keresztényeket.

A Colosseum nyitvatartása a nyári hónapokban 9-19.30-ig, télen pedig 9-16.30-ig tart. Az utolsó látogatókat a záróra előtt egy órával engedik be. A belépő jegy ára felnőtteknek 13.50 Euro, nyugdíjasoknak és gyerekeknek 1,50 Euro. A belépőjegyek a Colosseum mellett a Palatinus múzeumba és a Forumba is érvényesek, érdemes a látogatásukat összekötni.






További képek és információk: Róma Colosseum
Szállás Rómában és környékén: Róma Szállás

A Colosseumról készült képeket daisy.meow készítette CC License AttributionNoncommercialNo Derivative Works

2011. november 8., kedd

A Palatinus domb Rómában

A Forum Romanum mellett emelkedik a város bölcsője a Palatinus, amelyen a hagyomány szerint Romulus szán­totta körül az első város, a „Roma Quadrata" területét, és itt építette fel házát is. Egyre többen építkeztek itt, a köztársasági kor vége felé már csaknem kizárólag a gazdagabb családok lakták.

A Palatinus szóból származik az Európában mindenfelé elterjedt palota szó is.
Ma is számos ókori rom látogatható meg a dombon, bejárata a Via di S. Gregorion van.

A Palatinus domb térképe
A látnivalók közül a legnagyobba római kori stadion a Stadium, ami 165 méter hosszú és 80 méter széles.

A másik jelentős történelmi emlék a Domus Flavia, alapfalai és romjai jó állapotban maradtak fenn, a hatalmas fogadóterem, az ebédlőterem, a triclinium és a háziszentély ma is jól felismerhető. A palota az I. század második felében uralkodó császárok székhelye volt.

A Casa di Lívia Augus­tus feleségének, Líviának a háza volt, középső fogadóterme és átriuma maradt fenn jó állapotban. A ház szerénysége Augustusra vall, aki családja körében tüntetően a régi, puritán patríciusi hagyományok szerint élt. Augustus császári palotája néhány száz méterrel délebbre állt, valószínű, hogy a Domus Liviae falai közé csak halála után költözött özvegye.

Livia házának középpontjában a Palatínust a hosszúkás mélyedés tagolja, amelybe 130 méter hosszú boltozatos aluljárót építettek. Ez a híres Kryptoporticus. A folyosó a császári paloták részeit kötötte össze. A hagyományok ezen a folyosón ölték meg Caligula császárt.

        View Larger Map    Palatinus Róma
 
A domb délnyugati részén, a Farnese-kerteknél valamivel lejjebb, ligetes, romos plató húzódik. Innen nyílt a lejáró a Tiberis felé (a mai Via di Velabro), itt volt Roma Quadrata kapuja, melyen át a Róma városának szarvasmarháit hajtották ita­tásra.
Magán a platón téglalap alakú épület alapfalai láthatók, egy régi római szentély, az i. e. 200 körül épült Magna Mater (Cybele) szentélyének romjai.A palatinus dombját északról és keletről az egymást követő császár-dinasztiák által épített palo­ták romjai övezik.

A Palatinus Rómában - CC: by Fritzson
A középkorban elnéptelenedett a domb, később a reneszánsz idejében a Farnese család birtokolta, akik a Forum Romanumra néző oldalt parkosították.

A palatinus domb napjainkban egy hatalmas szabadtéri múzeum, ugyanavval a jeggyel látogatható mint a Colosseum és a Fórum, a jegy ára 13.50 Euro, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 1.50 Euro, 18 és 24 év között 9 Euro.

További képek és info: Palatinus Róma

2011. október 12., szerda

Az Angyalvár Rómában


A Teverén átvezető Ponté S. Angelo jobb parti hídfőjénél álló hatalmas épülettömb eredetileg Hadrianus császár mauzóleuma volt, később a középkor folyamán alakították át erőddé.

Angyalvár Róma - CC by lostajy 
Hadrianus a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára építtette fel, négyszögű alapépítményen álló, 64 m átmérőjű óriási hengerét régen márványoszlopok övezték. Oldalfalát kívülről márvánnyal burkolták, a tetején emelkedő dombot valószínűleg ciprusokkal ültették be, és efölé magasodott a Hadrianus császár szobra.

Az „Angyalvár" nevet egy középkori monda után kapta: a történet szerint 590-ben a pestisjárvány idején a pápa könyörgő körmenetet tartott, és ekkor megpillantották az emlékmű csúcsán Szent Mihály arkangyalt, aki a járvány megszűntének jeléül hüvelyébe dugta kardját. Az épület márványdíszeit és szobrait még Belizár csapatai tördelték le, hogy az épületet ostromló gótokra zúdítsák. Ezek után várnak használták, a középkor folyamán különböző főuraknak, majd magának a pápának erődjéül szolgált.

Már IX. Bonifác megkezdte átépítését, közvetlen átjáróval kötötték össze a Vatikánnal hogy e korridoron át a pápa bármikor menedéket kereshessen a várban, amire szükség is volt  IV. Jenő, a ferrarai és firenzei zsinat pápája menekült rajta. Borgia, Sangallóval négy bástyát építtetett az alapnégyszögre. Ebben az erődítményben védekezett Kelemen pápa, mikor V. Károly hada, Bourbon Connetable vezetésével elfoglalta és kirabolta Rómát, és Benvenuto Cellini innen lövette ágyúival az őt ostromló hadakat.
Békésebb időkben nyári laknak is használták. Az első reneszánsz pápa. V. Miklós (1447-1455) kezdte el építtetni a pápai lakosztályt a vár felső részén. A gyönyörű Sala Paolina és a lakosztály többi termének falait Raffaello tanítványai, Perin de Vega és társai díszítették mitológiai freskókkal.

Ma katonai és művészeti múzeum található benne, megtekinthető a nagyszerű ókori spirális feljáró, a császárok egykori temetkező fülkéi, fegyvergyűjtemény, az Angyalvár történetének múzeuma, a börtönök, ahol Beatrice Cenci, Cellini, Cagliostro a hírhedt kalandor, és annyi politikai fogoly raboskodott. Ez volt Giordano Bruno börtöne is 5 évig.
A helyreállított Angyalvár lényegében egy másfél évezredes fejlődés, sorozatos átépítés eredményeként vált az Örök Város emblematikus, egyik legismertebb emlékművévé.

Az Angyalvár látogatható turisták számára is, hétfő kivételével minden nap nyitva tart, áprilistól szeptemberig reggel 9-től este 7-ig, szezonon kívül délután 2-ig. A belépőjegy 8 Euro, a 18 éven aluliak számára ingyenes a látogatás.

*

2011. október 3., hétfő

Róma Látnivalói

Az „örök város" képe csodálatos és utánozhatatlan. Minden történelmi korszak egy-egy új színnel gazdagította. Nehéz lenne itt ilyen vagy olyan jellegű kerületekről beszélni, az ókori építmények gyakran egy sorban állnak a pompás barokk palotákkal és a legmodernebb épületekkel.


Mégis elmondhatjuk, hogy az antik kultúra emlékeit elsősorban a város központi részei őrzik. Róma születésének idejéből csupán néhány hatalmas kődarab maradt ránk a Palatínus-dombon. A legismertebb ókori építészeti emlék a Flaviusok korában (I. század) épült Colosseum, amely valósággal Róma jelképévé vált. A Pantheon, az ókori Róma legsértetlenebbül ránk maradt emléke, i. e. 27-ben készült el, és mai alakját Hadrianus császár uralkodása alatt történt átépítésekor kapta. Itt található - néhány más történelmi személyiségé mellett - Raffaello sírja. A Palatínus és a Quirinalis dombok közötti völgyben találjuk a Forumot, az ókori Róma politikai, kulturális és üzleti életének központját. Az ókori rómaiak építményei - a hidak, vízvezetékek, városfalak, fürdők egyaránt - rendkívül masszívak. A későbbi korokban sok ősi épületet eredeti rendeltetésétől gyökeresen eltérő célokra használtak. Így például Hadrianus császár mauzóleuma, az Angyalvár, a középkorban börtön volt, 1911 óta pedig múzeum. A középkori, de a későbbi építkezésekhez is gyakran felhasználták az ókori építmények alapjait, falait, köveit.
A középkorból egész utcák, sőt teljes negyedek is fennmaradtak Róma központjában. A keskeny, sötét, nyirkos sikátorok gyakran váratlanul régi szökőkúttal ékesített kedves kis térbe torkollanak. A házak földszintjét apró üzletek,, műhelyek foglalják el. A Piazza di Spagna és a Via del Tritoné közötti részen sok művész, szobrász, festő, költő él. A régi negyedek a Tiberis jobb partján, a Trasteverében folytatódnak.
A reneszánsz is gazdag örökséget hagyott Rómára. Michelangelo tervei szerint építették be a Capitolium előtti teret. Ennek közepén áll Marcus Aurelius antik lovas szobra, melyet 1538-ban helyeztek el itt, s amely számos reneszánsz lovas szobor mintaképe lett. A XV-XVII. század alkotásai a Palazzo Venezia és a Palazzo Cancellaria, melynek emeletes loggiasorokkal szegélyezett udvara esti kivilágításban Róma egyik nevezetessége, valamint a Palazzo Farnese, amely ma a francia követség épülete. A Via Giulián álló Palazzo Falconieri a Római Magyar Akadémia otthona.
A Pantheon körüli kerületek, a Tiberis és a Corso Vittorio Emmanuele között elterülő rész a barokk világa. A város barokk dísztere a Piazza Navona, amelynek legfőbb ékessége a Palazzo Pamphili, X. Ince pápa hatalmas családi palotája, s ennek házi kápolnája, a St. Ágnese templom (Borromini alkotása, 1650). A palota előtt álló szökőkút Neptun szobra Bernini műve, s méltó párja a tér közepén álló másik alkotásnak, a Fontana dei Fiumi szökőkútnak. Róma  egyik leghíresebb tere a Piazza di Spagna, amelynek közepéről monumentális díszlépcső vezet a Trinitá dei Monti korai barokk templomához. Remek szobrok és szökőkutak ékesítik a Piazza del Popolót, az elliptikus alakú nagyszerű díszteret, melynek közepén II, Ramszesz fáraó majd négy évezredes obeliszkje áll. A Fontana di Trevi, Róma leghíresebb és legpompásabb díszkútja, 1735-ben épült.

Trevi Kút Rómában
További olvasnivalók: Róma látnivalók az online-szallas.com oldalon.

2011. szeptember 15., csütörtök

Róma története


Róma a Fölközi tenger medencéjének centrális pontján, az Appennini félsziget közepén, néhány kilométerre a Tirrén-tenger partjától fejlődött ki.
Háromezer éve az európai civilizáció egyik legjelentősebb központja. A Tiberis folyó két oldalán elterülő város felszíne dombos, változatos. E dombok jelentősége főként a fejlődés kezdeti szakaszán volt nagy, amikor jó védelmi feltételeket nyujtottak a település lakóinak.

Róma az ókorban

A legendás hét halom a Palatinus, az Aventinus,  a Caelius, az Esquilinus, a Viminalis, a Quirinalis és a Capitolium volt Róma magja, amelyen az ősi etruszk falvak kialakultak.
Az igen kellemes mediterrán éghajlat is hozzájárult ahhoz, hogy e területen a városiasodás igen korán meginduljon.
Róma környékének talajviszonyai főként az állattenyésztésnek, majd később a földművelés néhány intenzív ágának kedveztek.
Rómát a hagyomány szerint i.e. 753-ban Romulus alapította. A későbbi világbirodalom fővárosa a római köztársaság korában mint fallal körülvett erődítmény fokozatosan ellenörzése  alá vonta Közép-Itáliát, gazdasági és politikai hatalma gyorsan nőtt.
A hódítások következtében a római birodalom székhelye az akkor ismert világ legjelentősebb központjává vált. A rohamosan fejlődő város végül túlnőtt a korábbi védőfalakon, és az Aurelianus idejében épült új városfal már lényegesen nagyobb területet védett.
Az Antoniusok korában Róma csaknem egymillió lakosával már mai szemmel nézve is nagyvárossá vált. Közmű és közintézmény hálózata magas színvonalon elégítette ki a város lakóinak igényeit.

A Vatikán
A IV. században a milánói dekrétummal a kereszténység államvallássá vált, a császár Konstantinápolyba való költözése után a római pápa vált Róma legrangosabb személyiségévé, és ő tette a kereszténység világközpontjává a várost. E sajátos körülményből eredően ma Róma az egyetlen olyan főváros, amelynek területén egy tőle független, szuverén állam van – a Vatikán.

2011. szeptember 1., csütörtök

Róma tömegközlekedése

Róma történelmi városközpontja meglepően kicsi, ezért a legfontosabb nevezetességeket gyalog is meg lehet nézni.  Vegyük azonban figyelembe, hogy Rómában az autósok és motorosok meglehetősen dinamikusan közlekednek, így az elővigyázatosság nem árt!

Ha ezen a 2-3 kilométeres körön kívül is mozogni szeretnénk, Róma jól szervezett tömegközlekedési eszközeivel kényelmesen utazhatunk.

A tömegközlekedési jegyek minden járműtípusra egységesen 1 Euróba kerülnek, az érvényesítéstől kezdve 75 percig utazhatunk vele akár több járművön is egymásután. 
A jegyeket állomásokon, trafikokban lehet megvásárolni, keresd a Tabacchi-kat, a jelük egy nagy T betű. 
A jegyeket a járműveken, illetve a metrón lehet érvényesíteni egy kis sárga szerkentyűvel.

Ezen kívül vásárolhatunk az összes római tömegközlekedési eszközre érvényes bérletet is , a napijegy 4 Euróba, a három napos bérlet 11 Euróba, a hét napos 16 Euróba kerül, használatuk megegyezik a szimpla jegy használatával, a legelső közlekedéskor kell érvényesíteni őket.
A jegyek ellenőrzése gyakori Rómában, nem érdemes bliccelni, a büntetés elég tekintélyes összeg is lehet.


Metró – Rómában két egymást keresztező metróvonal van, nem túl kiterjedt, de pontos és gyors közlekedést tesz lehetővé a vonalán. A két vonal A (piros) és a B (kék) a Termini pályaudvarnál keresztezik egymást. Reggel 5.00-tól este 23-ig van nyitva, kivétel a hétvége, amikor is 1.30-ig közlekednek a szerelvények.

Villamos – Hat villamos vonal üzemel Rómában, régebben sokkal több volt, de sajnos inkább visszafelé fejlesztik.
Róma villamos térképe

Busz - Rómában a buszok megbízhatóak, de általában nagyon zsúfoltak. A legforgalmasabb útvonalakon 10 percenként indulnak a járatok, a kevésbé fontos vonalakon 20-30 percenként követik egymást a buszok. Ingyenes buszhálózati térképeket lehet kérni a pályaudvarokon és trafikokban.

A turisták számára a leghasznosabb vonalak a következők:

23-as vonal San Paolo - Ostiense - Piazza Risorgimento (Vatikán)
40-es vonal Stazione Termini - St. Peter
64-es vonal Stazione Termini - Corso Vittorio Emanuele II - St. Peter
75-ös vonal Stazione Termini - Forum Romanum - Colosseum
81-es vonal Piazza Venezia - St. Peter - Piazza Risorgimento (Vatikáni Múzeumok)
116-os vonal Via Veneto - Campo de Fiori - Piazza Navona
117-es vonal San Giovanni in Laterano - Colosseum - PIazza di Spagnia - Piazza del Popolo
119-es vonal Piazza Augusto Imperatore - Piazza della Rotonda

A metró zárása után Rómában éjszakai buszjárat indul, ami nagyjából követi a metró és a villamosok vonalát, a járatok sűrűsége meglehetősen esetleges, 20-40 percenként követik egymást a buszok.

Rómában ritka az erőszakos bűncselekmény, annál több viszont a zsebtolvajlás, lopás. Különösen a buszok zsúfoltságában legyünk nagyon elővigyázatosak!

Villamos Rómában

További információkat olvashatsz Róma tömegközlekedéséről itt: Róma Közlekedés >>>
Ha szállásokat keresel Rómában: Róma Szállás



2011. augusztus 23., kedd

Róma - Olaszország


Róma - By Dewfs™
Róma közel hárommilliós nagyváros Olaszországban, Lazio régió központja, nem csak az ország hanem a kereszténység fővárosa is. Róma a turisták számára egy hatalmas szabadtéri múzeum, rengeteg látnivalóval, tenplomokkal, palotákkal, díszes szobrokkal, szökőkutakkal.
A történelmi városközpont az UNESCO Világörökség része, a világ leglátogatottabb történelmi emléke.

A hagyomány szerint Romulus és Rémus volt a város alapítója i.e. 753. április 21-én, azóta is ez a város és egyben Olaszország nemzeti ünnepe. A Római birodalom központjaként Néró császársága alatt szinte teljesen elpusztult, később újjáépítették és tovább fejlesztették.

A középkorban az Egyházi Állam székhelye, a pápaság fővárosa lett. Innen irányították Nyugat-Európa keresztény intézményrendszerét.

A 15-16. században a reneszánsz irodalom és művészet központja lett, itt alkotott a kor két legnagyobb művésze Raffaello és Michelangelo.

1527-ben V. Károly seregei megszállták és feldúlták Rómát, 1798-ban a francia hadsereg bevonulása után francia bábállammá alakították át. 1849-ben az olaszországi forradalom után Római Köztársasággá alakult.
1871-től lett Olaszország fővárosa. A királyság Rómát modern fővárossá tette, hatalmas épületeket emeltek ebben az időben, ekkor szabályozták a Teverét is. Az építkezéseknek sok antik és középkori emlék vált áldozatává.

A második világháború után rohamos fejlődésnek indult, 1957-ben Rómában írták alá az Európai Közös Piacot létrehozó szerződést. 1960-ban Róma rendezte a nyári olimpiát, ekkor építették az Olimpiai Stadiont és a Termini pályaudvart.