2011. október 12., szerda

Az Angyalvár Rómában


A Teverén átvezető Ponté S. Angelo jobb parti hídfőjénél álló hatalmas épülettömb eredetileg Hadrianus császár mauzóleuma volt, később a középkor folyamán alakították át erőddé.

Angyalvár Róma - CC by lostajy 
Hadrianus a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára építtette fel, négyszögű alapépítményen álló, 64 m átmérőjű óriási hengerét régen márványoszlopok övezték. Oldalfalát kívülről márvánnyal burkolták, a tetején emelkedő dombot valószínűleg ciprusokkal ültették be, és efölé magasodott a Hadrianus császár szobra.

Az „Angyalvár" nevet egy középkori monda után kapta: a történet szerint 590-ben a pestisjárvány idején a pápa könyörgő körmenetet tartott, és ekkor megpillantották az emlékmű csúcsán Szent Mihály arkangyalt, aki a járvány megszűntének jeléül hüvelyébe dugta kardját. Az épület márványdíszeit és szobrait még Belizár csapatai tördelték le, hogy az épületet ostromló gótokra zúdítsák. Ezek után várnak használták, a középkor folyamán különböző főuraknak, majd magának a pápának erődjéül szolgált.

Már IX. Bonifác megkezdte átépítését, közvetlen átjáróval kötötték össze a Vatikánnal hogy e korridoron át a pápa bármikor menedéket kereshessen a várban, amire szükség is volt  IV. Jenő, a ferrarai és firenzei zsinat pápája menekült rajta. Borgia, Sangallóval négy bástyát építtetett az alapnégyszögre. Ebben az erődítményben védekezett Kelemen pápa, mikor V. Károly hada, Bourbon Connetable vezetésével elfoglalta és kirabolta Rómát, és Benvenuto Cellini innen lövette ágyúival az őt ostromló hadakat.
Békésebb időkben nyári laknak is használták. Az első reneszánsz pápa. V. Miklós (1447-1455) kezdte el építtetni a pápai lakosztályt a vár felső részén. A gyönyörű Sala Paolina és a lakosztály többi termének falait Raffaello tanítványai, Perin de Vega és társai díszítették mitológiai freskókkal.

Ma katonai és művészeti múzeum található benne, megtekinthető a nagyszerű ókori spirális feljáró, a császárok egykori temetkező fülkéi, fegyvergyűjtemény, az Angyalvár történetének múzeuma, a börtönök, ahol Beatrice Cenci, Cellini, Cagliostro a hírhedt kalandor, és annyi politikai fogoly raboskodott. Ez volt Giordano Bruno börtöne is 5 évig.
A helyreállított Angyalvár lényegében egy másfél évezredes fejlődés, sorozatos átépítés eredményeként vált az Örök Város emblematikus, egyik legismertebb emlékművévé.

Az Angyalvár látogatható turisták számára is, hétfő kivételével minden nap nyitva tart, áprilistól szeptemberig reggel 9-től este 7-ig, szezonon kívül délután 2-ig. A belépőjegy 8 Euro, a 18 éven aluliak számára ingyenes a látogatás.

*

2011. október 3., hétfő

Róma Látnivalói

Az „örök város" képe csodálatos és utánozhatatlan. Minden történelmi korszak egy-egy új színnel gazdagította. Nehéz lenne itt ilyen vagy olyan jellegű kerületekről beszélni, az ókori építmények gyakran egy sorban állnak a pompás barokk palotákkal és a legmodernebb épületekkel.


Mégis elmondhatjuk, hogy az antik kultúra emlékeit elsősorban a város központi részei őrzik. Róma születésének idejéből csupán néhány hatalmas kődarab maradt ránk a Palatínus-dombon. A legismertebb ókori építészeti emlék a Flaviusok korában (I. század) épült Colosseum, amely valósággal Róma jelképévé vált. A Pantheon, az ókori Róma legsértetlenebbül ránk maradt emléke, i. e. 27-ben készült el, és mai alakját Hadrianus császár uralkodása alatt történt átépítésekor kapta. Itt található - néhány más történelmi személyiségé mellett - Raffaello sírja. A Palatínus és a Quirinalis dombok közötti völgyben találjuk a Forumot, az ókori Róma politikai, kulturális és üzleti életének központját. Az ókori rómaiak építményei - a hidak, vízvezetékek, városfalak, fürdők egyaránt - rendkívül masszívak. A későbbi korokban sok ősi épületet eredeti rendeltetésétől gyökeresen eltérő célokra használtak. Így például Hadrianus császár mauzóleuma, az Angyalvár, a középkorban börtön volt, 1911 óta pedig múzeum. A középkori, de a későbbi építkezésekhez is gyakran felhasználták az ókori építmények alapjait, falait, köveit.
A középkorból egész utcák, sőt teljes negyedek is fennmaradtak Róma központjában. A keskeny, sötét, nyirkos sikátorok gyakran váratlanul régi szökőkúttal ékesített kedves kis térbe torkollanak. A házak földszintjét apró üzletek,, műhelyek foglalják el. A Piazza di Spagna és a Via del Tritoné közötti részen sok művész, szobrász, festő, költő él. A régi negyedek a Tiberis jobb partján, a Trasteverében folytatódnak.
A reneszánsz is gazdag örökséget hagyott Rómára. Michelangelo tervei szerint építették be a Capitolium előtti teret. Ennek közepén áll Marcus Aurelius antik lovas szobra, melyet 1538-ban helyeztek el itt, s amely számos reneszánsz lovas szobor mintaképe lett. A XV-XVII. század alkotásai a Palazzo Venezia és a Palazzo Cancellaria, melynek emeletes loggiasorokkal szegélyezett udvara esti kivilágításban Róma egyik nevezetessége, valamint a Palazzo Farnese, amely ma a francia követség épülete. A Via Giulián álló Palazzo Falconieri a Római Magyar Akadémia otthona.
A Pantheon körüli kerületek, a Tiberis és a Corso Vittorio Emmanuele között elterülő rész a barokk világa. A város barokk dísztere a Piazza Navona, amelynek legfőbb ékessége a Palazzo Pamphili, X. Ince pápa hatalmas családi palotája, s ennek házi kápolnája, a St. Ágnese templom (Borromini alkotása, 1650). A palota előtt álló szökőkút Neptun szobra Bernini műve, s méltó párja a tér közepén álló másik alkotásnak, a Fontana dei Fiumi szökőkútnak. Róma  egyik leghíresebb tere a Piazza di Spagna, amelynek közepéről monumentális díszlépcső vezet a Trinitá dei Monti korai barokk templomához. Remek szobrok és szökőkutak ékesítik a Piazza del Popolót, az elliptikus alakú nagyszerű díszteret, melynek közepén II, Ramszesz fáraó majd négy évezredes obeliszkje áll. A Fontana di Trevi, Róma leghíresebb és legpompásabb díszkútja, 1735-ben épült.

Trevi Kút Rómában
További olvasnivalók: Róma látnivalók az online-szallas.com oldalon.